...

Rájöttem, hogy félek a csöndtől mostanában.
Ha csönd, bármikor az eszembe juthatsz,
és hogy számolok el sugárzó homlokú,

lobogó hajú, türelmetlen énemnek
a rólad való szégyenletes lemondással?

Az élet rövid, az életünk képlékeny. Egy valami van, amire hallgatnunk kell: azok az érzéseink, azok kellenek, hogy vezessenek bennünket...

Hogy az utolsó napon majd tudjuk: mindent úgy tettünk, ahogy éreztük.

Szabadon.